Szabványok: csúszásmentesség

CLEARTEX BLOG 07/2015 2015. DECEMBER 08. | SZERZŐ: TEX CLEAR | HOSSZ: KB. 10 PERC

Ez a blog-sorozat mellőzni fogja az élcelődést, száraz tényeket fogok boncolni és igyekszem ehető, emészthető formában tálalni. Most nem más adta az ötletet, saját magam éreztem hiányát. Ha "A jó pap is holtig tanul" alapon gondolkodom, akkor sokaknak biztos érdekes olvasmány lesz, de nem ez motivált. Bevallom: én sem értettem régebben, hogy pontosan mi a különbség például az R9 vagy R13-es csúszásgátló hatás között. Mert azt mindenki sejti, hogy ha az R13 a jobb, akkor az valószínűleg kevésbé csúszik. Az érdeklődésem arra irányult, hogy "de mennyivel?", így ez a blog most és a követő fejezetek arról fognak szólni, hogy mit is jelentenek a standardok, hogyan mérik a különbségeket, illetve, hogy ez a földi halandók számára mit is jelent.

Kezdem is az okfejtést a bevezetőben már említett csúszásmentességi standarddal, ma ez lesz a fókuszban. Pontosabban standardokkal, ugyanis van, ahol létezik saját szabvány, van ahol átveszik a módszert, de más elemekkel végzik a teszteket és állapítják meg a standardot. És van, ahol a csúszásmentesítés, mint munkavédelmi szabály szinte nem is létezik. Szerencsére hazánkban is találkozhatunk olyan szakemberekkel, akik ezzel foglalkoznak, olyan üzemekkel, közintézményekkel, áruházakkal, ahol ezeket a szabályokat be is tartják. És sajnos olyan helyekkel is, ahol a legalapvetőbb - de nem a szabályozás / megfelelősség miatt nélkülözhetetlen - követelményeknek sem tesznek eleget, mint például üzemi konyhákban a vízlefolyó vályúk kiépítése. A baj - főleg az ott dolgozóknak - hogy az utóbbiból van több.

Ha pl. a google keresőbe beírom, hogy "üzemi konyha folyadékelvezetés" vagy azt, hogy "industrial kitchen drainage" és képekre szűkítem a keresést, akkor meglepően nagy különbségeket lehet észrevenni. Konkrétan: ez nem téma hazánkban. De ha azt írom be, hogy "Csillagok háborúja sarlak" vagy "Star wars sarlacc", akkor szinte azonos találatokat hoz a Tatooine-on, a Carkoon veremben tanyázó, Boba Fett-et ezer évig emésztő szörnyetegre. Ergo a munkavédelemnek, a balesetbiztonságnak nincs túl nagy kultúrája Magyarországon.

Tehát mi is az az R10? Az R a padozat/burkolat/szőnyeg csúszósságát jellemző viszonyszám. R9-től indul és R13-ig tart. Az Egyesült Királyságban és Németországban az BS 7976-1,2,3 / 13036-4 illetve DIN 51130 szabványok, míg Ausztráliában az AS4586 standard foglalkozik a témával. A vizsgálatokban van különbség, például, hogy milyen cipőt és milyen szennyeződést vagy vizet használnak a nedves vizsgálatoknál. Illetve a módszer, a csúszósság mérése is különböző lehet: létezik lejtős vizsgálat és ingás tesz is. A közös bennük: mindegyik a súrlódási együtthatót méri. Az egyik esetben egy sík, elcsavarodásmentes, 0° és 45° fokban dönthető teherbírólapra szerelik a burkolatot, megtisztítják, majd egy előre meghatározott (és pl. az ISO 13287:2012 standard szerint bevizsgált) lábbelivel szárazon és valamilyen csúszósságot előidéző annyaggal bevonva vizsgálák a súrlódási tényezőt. A módszer nagyon egyszerű: másodpercenként emelnek 1° fokot, majd ahol elmozdul a cipő - azaz a kritikus tartományban - többször megismétlik fel és visszabillentéssel a mérést. A méréseket többször megismétlik, ami alapján könnyen osztályozható a felület. Van ahol vizet vagy szappanos vizet, van ahol motorolajat (pl. 10W30 SAE), van ahol ezt is, azt is alkalmaznak a vizsgálatok során - az adott standardnak megfelelően. A mérési eredményeket egy táblázat alapján csúszásmentességi besorolásokba osztályozzák. Ezek az R9, R10, R11, R12 és R13 értékek, ahol az R9 kielégítő közületi felületet jelent, míg az R13 extrém, ipari felületet jelent.

Egy pár példa, hogy melyik besorolást hol kell alkamazni - alapvetően ipari jellegű létesítményekben:

• R10:  raktár, teakonyha, olvasztó és melegítő helyiségek, irodai környezet, eladó-kiszolgáló helyiségek, szaniter helyiség
• R11:  mosoda, kő vagy üvegcsiszoló és maró helyiségek, beton-mosó, jármű karbantartó és javító helyiségek, száraz-takarmány gyártás, patológia, húsátvevő, sajtgyártás, sütőipari gyártás
• R12:  margaringyártás, tejfeldolgozás, édesipari gyártás, húsipari raktár, üzemi konyha napi 100 adag felett, hűtőipari csomagolatalan áru raktár, húselőkészítő, fémipari marató és edző műhelyek, galvanizálás, összeszerlő és gyártó csarnok, olaj és zsírtároló
• R13:  bőripari feldolgozás, zöldségkonzerv gyártás, vágóhíd, húsüzemi gyártó részleg, zsírolvasztás, étolaj finomító, halfeldogozó

Természetesen létezik teszt mezitlábas használatú, normál esetben is nedves burkolatokra (pl. DIN 51097), amit A, B, C osztályozattal illetnek. Ezt a vizsgálatot ingás padozati csúszásmérő tesztnek hívják, de például angol-szász területen csak ezt használják kül- és beltéri burkolatokra, mezitlábas és cipős vizsgálatokra egyaránt. Ebben az esetben egy speciális, ingás állványt helyeznek a burkolatra, amit előtte megtisztítanak, majd szárazon illetve benedvesítve vagy beszennyezve elengedik az ingát és a maximális kilengése határozza meg a csúszásmentesség fokát. Az inga vége természetesen találkozik a padozattal egy rövid úton, ami lassítja az ingát: minél jobban lassítja, annál nagyobb a súrlódási együttható. Ha például egy nedves felületen az inga kilengési értéke kisebb, mint 36, az nem biztonságos. A 36-os értéknél jobb eredmények (R11, R12, R13) törvényileg elvártak az Egyesült Királyságban, ahonnan a mérési módszer is származik, minden olyan esetben, ahol nedvesség vagy szennyeződés előfordulhat ipari vagy közületi körülmények között.

És aki azt hiszi, hogy soha nem lesz nedves a padlója, az tanuljon a hazánkban is ismert Costa Coffe esetéből. A céget az Egyesült Királyságban 5 millió font megfizetésére kötelezték, mert egy vásárlójuk elcsúszott egy burkolatra kifolyt kávé miatt, többen megsérültek, vizsgálatot kértek, kiderült, hogy nem volt megfelelő a burkolat, per lett belőle. És mint köztudott egy civilizált, törvények által szabályozott országban a törvények be nem tartásából eredő baleseteknél, káreseményeknél a szabálysértőnek mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az eset 2011-ben történt Angliában, ahol nem mellesleg elég sokat esik az eső, tehát nedves burkolatra az év szinte egészében lehet számítani. Akkori váltási árfolyamon 1,75 milliárd forint lett a balhé végszámlája, így nem csoda, hogy egy "tejes" kávét ~ 700 - 800 Ft-ért adnak.

Konklúzió: Ha kell a csúszásmentes burkolat, akkor kell. Olcsóbb, kisebb tudású megoldással könnyen ráfázhat az ingatlan tulajdonosa / üzemeltetője, ugyanis elcsúszásos, megbotlásos balesetből kiinduló munkaügyi vagy polgári perek vannak, lesznek. Ahogy egyre közelebb érünk Európához, annál jobban lesz képviselve a balesetet elszenvedő.

Következő blogunk témája: folytatom a standardokkal, a brossúrákon megjelenő megfejthetetlen piktogramokat vesszük górcső alá.